Van ez az edzővel futás téma.

Még van ez a minden más: család, gyerekek, munkahely, kert és igen betegség. Már megint. Saját is, meg a gyerekeknek is.

A saját vagy azért, mert a futás volt sok és agyonnyomta az immunrendszert, vagy csak úgy, de valami mindig van. Nyári fosós-hányós, reggel hurutosan köhögős, torokfájós, émelygős, vagy csak simán magas pulzusos, nem érzem jól magamatos.

A múlt heti balatoni nyaralásra úúúgy készültem, hogy biztosan nálam legyen minden a futásokhoz.

Felkészültem, hogy hol lesznek dombok a közelben, hol tudok majd tesztfutást csinálni, milyen idő lesz és hányszor mentem el futni?

EGYSZER SEM!

Ismerősöket látogattunk Cserszegtomajon és délután felvittük a gyerekeket megfuttatni Gyenesdiás-Nagymezőre.

Szuper a hely, itt még akár futni is tudtam volna, csak a cuccom volt vagy 65km-re.

 

 

 

Nem lustaságból nem futottam, mert az első pár napban tényleg frusztrált, hogy nem tudok menni, míg be nem láttam, hogy jobb, ha elengedem a témát.

Gyenesdiás-Nagymező jelzett futóútvonallal, fenyőkkel és balatoni panorámával

 

 

 

Az első délután persze a strandolásé volt, így azután már nem hiányzott erőlködni, éppen elég volt a pakolás, utazás, pakolás, strandolás négyes arra a napra. A kicsi sajnos már első este belázasodott és végigköhögte az éjszakát, meg nyöszörgött, amitől igen sok részletben sikerült csak aludni. A nagyokat nem zavarta, mert külön szobában aludtak, így ők keltek reggel a szokott időben, úgyhogy mi is keltünk. Ebéd után mikor már alig vonszoltam magamat és ledőltem volna aludni, akkor strandra kellett menni velük. A kicsi maradt "otthon" anyával, mert az ügyeletes orvos azt mondta, hogy ne vigyük napra.

Az első pár nap így telt, hogy éjjel szarul alvás, majd napközben programok.

Aztán a hét második felében már a nagyok is megbetegedtek.

Vége volt mindennek, itt adtam fel a futás témát.

Szombat óta itthon vagyunk és még mindig  beteg mind a három. Hoztunk egy nagymamát gyerekfelügyelni és vasárnap nekiestünk a kertnek megszelídíteni, mert már vállalhatatlan volt (egy hétig esett és sütött a nap itthon felváltva és ettől teljesen megvadulva megnőttek a növények, pedig úgy hagytam itt egy héttel korábban, hogy szép volt az udvar) én pedig már dolgozok a héten.

Ehhez kapcsolódik a Garmin-féle mozgásra ösztönző, óránként cseszegető algoritmusos sztori, amikor már majd egy órája fát vágok géppel, a pulzusom 130, ömlik rólam a víz és bebizzeg az óra a kezemen, hogy Mozgás!. Na akkor tudnám rágyújtani a Firstbeat-re a  házat.

Ha 130 a pulzusom, akkor valószínűleg nem henyélek.

Ha még mégis az ágyban fekszem és 130 a pulzusom, akkor amúgy se cseszegessen, mert az életemért küzdök éppen.

Erről jut eszembe a másik, amikor elmegyek futni, akkor irja, hogy mondjuk 240 méter volt a teljes emelkedés és ugyanennyi a csökkenés - ami barátok között is vagy 80 emelet - de megmászott emeletnek nem számítja be (biztos busszal futottam) sőt kihozza, hogy aznap 16 emeletet másztam meg, de csak 10-ről jöttem le és figyeljek oda erre, mert fontos az egyensúly. WTF??

Ugyanott fejeztem be a napot, ahol elkezdtem, nem a mínusz 6-ik emeleten a pincében!

Visszatérve az edzésekre, illetve azok hiányára: 

Az ember tervez az Isten végez - szokták mondani...

A "szakadék" felső szélén jelöli, hogy futóútvonal lefelé :-)