Hogy az energizálásról is essen pár szó:

A 4. szakasz előtt közvetlenül egy Magnashotot ittam (úgyis kell neki egy kis idő míg felszívódik), hogy a folyamatos hegymenet közben ne legyen gond. Valószínűleg egyébként sem lett volna semmi, de ezt ilyen megelőzésnek szántam.

Kb. 15 perccel a váltás feltételezett ideje előtt ettem még egy energiaszeletet.

Az evés lehet, hogy nem volt a legjobban kitalálva, mert otthon reggel 8 körül ettem, utána a második szakasz rajtja előtt kb. 20 perccel érkeztem meg, ami 10 óra 30-kor indult és éhes voltam. Ettem egy szelet pizzát, ami a feltétnek köszönhetően nem egy gyorsan felszívódó étel, de más nem volt nálam, csak energia- és fehérjeszelet.

11:45-kor volt a váltás és ennyi idő után még nagy valószínűséggel a pizza emésztése folyamatban volt és annak is köszönhető a szenvedős felfelé haladás. Ez a része nem volt annyira átgondolva, mint szoktam más alkalmakkor megtervezni. A pizzát ebédre vettem a két szakasz közé, de az első szakaszom elé nem készültem semmivel, pedig gondolhattam volna, hogy ha 8-kor reggelizek, akkor tízóraizni is kellene még.

A szakasz lefutása után ittam egy fehérje turmixot, ami jól esően hűvös volt, aztán amint visszajutottam az autómhoz, megettem a másik szelet pizzát is.

Innen még volt idő, hogy felszívódjon a következő szakaszig.

A következő szakasz előtt már csak víz, izotóniás ital, magnézium és energiaszelet volt a menü.

És amit most nem mulasztottam el és biztos vagyok benne, hogy segített, az a kb. 6. km-nél megevett fél energiaszelet volt. Szerintem ennek is köszönhető, hogy a végén a hajrában még ott voltam. (a Bükkben úgy jártam korábban, hogy a lejtős szakaszon nem ettem, mert minek, vitt a lendület, aztán amikor vízszintes részre értem, akkor jöttem rá, hogy se erő, se lendület; itt most nem követtem el ezt a hibát)

Ja és a tavalyi hosszú-lassú futásoknál bevált "fél literes vizes palack a kézben" módszerrel kortyolgattam most is gyakran kevés vizet.